Északi csodafegyver az egészségért
A szaunázás negyven éve még furcsaságnak számított, mára pedig a hideg évszakok kedvelt programjává vált.
Tótfalusi Roland szaunamester-oktatót, a West Wind Sauna Team egyik alapítóját kérdeztük a szaunázás élettani hatásairól és helyes gyakorlatáról. A szaunázás annyira hozzátartozik a télhez, mint a strandolás a nyárhoz. Szüleink gyerekkorában ez még nem így volt…
A szaunázást az északi népektől vettük át, ez régóta részét képezte az ő hagyományos életmódjuknak. A szokás azokon a vidékeken népszerű, ahol télen is jellemzőek a mínuszok, mert a szauna melegíti a szervezetet, serkenti a vérkeringést.
Hogyan hat a szervezetre a szauna?
Megkülönböztetjük egymástól a finn és az infraszaunát. A finn szaunában 70–90 °C, az infrában 50-60 °C a hőmérséklet és alacsony a páratartalom. Ahogy a finn szaunában a szaunamester vizet locsol a forró kövekre és pára keletkezik, úgy nő a hőérzetünk és kezdünk el izzadni –, ekkor kívülről befelé melegszik fel a szervezetünk. Az infraszaunában ellenben az infrasugarak behatolnak a bőr alá, és belső hőképződés történik –, ez utóbbi a szervezetünk számára kevésbé megterhelő, így akár félórát is kedélyesen beszélgethetünk itt; ugyanakkor az implantátummal rendelkezőknek ügyelniük kell, mert a belső hőképződés által felmelegedhet.
Szaunázáskor az erek kitágulnak, a vér lassabban áramlik, a szív teljesítménye akár 50-70%-kal nőhet. Az izzadással méreganyagok távoznak a szervezetből, stresszes állapotban pedig csökken a feszültség. Attól függően, hogy milyen illóolajat alkalmaznak, relaxáló vagy frissítő hatása is lehet az idegrendszerre: a teafa és a citromfű nyugtat, a narancs és a mentol élénkít, kifejezetten hideg időben pedig fás illatok, fahéj és szegfűszeg javasoltak melegítő hatásuk miatt.
Miben más a gőzkabin?
A gőzkabinban viszonylag alacsony, 40–45 °C-os a hőmérséklet és 100 %-os a páratartalom. Ekkor nem tudjuk elpárologtatni az izzadságot, viszont a pórusok kinyílnak. A gőzkabin bőrtápláló és -tisztító hatású, viszont rendkívül megterhelő. Egyénfüggő, hogy ki a száraz meleget, ki a magas páratartalmat bírja jobban. Általánosságban igaz, hogy 10-12 percnél tovább nem javasolt a gőzkabinban tartózkodni.
Mi a helyes sorrend?
Kezdhetünk az infraszaunában, majd jöhet 2-3 kör a finn szaunában, végül pár perc a gőzkabinban. Az egyes ciklusok között kétszer annyi időt javasolt tölteni pihenéssel, mint amennyit a szaunában/gőzben voltunk. A hideg merülőmedence, hideg zuhany vagy a test jéggel való bedörzsölése a szervezet hűtését szolgálja: az erek összeszűkülnek, a vér gyorsabban áramlik. A tágító-szűkítő hatással tulajdonképpen értornát végzünk, fontos azonban, hogy pl. az asztmás betegek ne a hirtelen, hanem a spontán hűtést alkalmazzák.
(Forrás: Dr. Chen Patika magazin 2020/21. ősz-tél)
